Imádság

Fekete István: Az ima

Beküldve: Imádság

Az ima nálam nagyon régen kezdődött. Szinte emlékeim legelején. Ülök az ágyban és egy pár száraz, öreg kéz összefogja az enyéimet.

– Mondd, kisfiam...

És én mondtam utána az imát. Az ágy puhasága simogatott, az est zsongított, az álom a szemem körül járt és én mondtam az imát, és gyönge gyermeki képzeletemmel felemeltem lelkem az Istenhez.

Később – a diákévek kamaszos rohanásában – az ima a templomot jelentette, ahol elcsitultak a zűrzavaros vágyak, lassúra vált a lépés, tompán koppantak a szentelt kövek és az oltár előtt lobogó örökmécs mindig megmelegített, ha kinyújtottam feléje didergő kezemet. Ekkor már nem könyvből imádkoztam és nem is a régi kis imádságokat mondtam. A kivilágosodó értelem szavakat keresett, melyek újak, szépek voltak és csak az én örömömet, bánatomat, kérésemet vitték az Örökkévaló elé.

Aztán jött az előbbi világégés és mindig mélyen megrendített az imára zendült kürtök rivalgása s a térdre hullt harctérre induló századok halálos csendje, ahol szinte érezni lehetett az elhagyott otthonok felé szálló gondolatokat, aggódást, szeretetet, igazi imát, ami hangtalanul szárnyalt a halál felé induló férfiak lelkéből.

Ó, milyen kicsik és mégis mennyire férfiak voltak ezek a katonák, akik káromkodva ébredtek, káromkodva feküdtek és csak itt döbbentek rá, hogy az igazi kiállás hitben, vérben, fájdalomban, betegségben - és imádságban akár ezrek előtt a nyílt terek porában: az egyetlen és valódi férfiasság.

Aztán jött a zuhanás Trianon halálos völgyébe. Jött a megalázás, a szégyen, az elesettség, szegénység, járvány és jöttek az imák. Az egész nemzet megtanult imádkozni és nem szégyellték már a férfiak sem – egy-egy „szóra” – befordulni a templomba. Ezek a férfiak többnyire megjárták a harctereket és megtanulták, hogy egyetlen félelem örökös csak – nem halálfélelem, hanem az istenfélelem. És ahogy az imádság felé fordult a nemzet, úgy emelkedtünk ki a halálraítéltség posványából.

Amilyen csendesek lettünk, olyan hangos volt körülöttünk a győztesek páholya, és amilyen fennhéjázók voltak ők, olyan alázatosak lettünk mi, mert akkor éreztük már, hogy az alázatosságnál nincsen nagyobb a világon. És elhallgatott körülöttünk az erőszak süvöltése, mert halkan szólni kezdtek a kassai harangok és meghallhatták az egész világon, amikor a dómban a magyarok Te Deum-ot imádkoztak. Nagy, szent pillanatokban mindig az ima volt velünk, mellettünk, értünk. Nagy örömökben, nagy sírásokban, csendben és viharokban: ima, ima. És most mégis mind több helyen hallom, olvasom, hogy valaki imádja a lencsefőzeléket, imádja a karóráját, imádja a kirándulást és a táncot. Préda lett ez a szó, melyet magyar paraszttól sohasem hallott senki, és elkopott lassan, mint a kocsmaküszöb.

Mindenki „imád” mindent. A lovát, a szeretőjét, a nyakkendőjét... megszentségtelenítve egy szót, az emberi lélek néma himnuszát, tisztaság, a kérés, a vigasz, a félelem, az istenkeresés egyetlen, utolsó felkiáltását, amikor már nincs semmi, de semmi segítség, mentsvár, csak az ima.

Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek és nincs az a vihar, mely elpusztíthatna, ha veled van az imádság és veled van az Isten.

         Fekete István

Bíborosunkért, püspökeinkért és a szerzetesrendek (hazai) vezetőiért!

Beküldve: Imaszándékok

Imafelhívás

Bíborosunkért, püspökeinkért

 

A közös imának ereje van! Imádkozzunk együtt!

Az imának külön erőt ad, ha böjti felajánlást is társítunk hozzá!

Ima- és böjti kilencedre hívom az arra nyitott szívű hívő társaimat

 

szeptember 21. és 29. között

(csütörtöktől péntekig)

(Máté apostoltól Szent Mihály főangyalig)


 

Az újabb (20.) ima- és böjti kilencedben is mindenki a maga életviteléhez mérten vállaljon a kilenc nap alatt imát és böjti felajánlást. Segítsük őket, hogy egyre tisztábban vezethessék hazánk hitéletét. Nagyon komolyan kísérti őket a sátán, mert ha a pásztor eltéved, a nyáj is vele téved. Segítsünk nekik talpon maradni!!!

Bíborosunk, püspökeink és a szerzetes közösségek vezetői kezében van jövőnk sorsa, hiszen az igazi harc hitben zajlik körülöttünk! A hitetlen Európa és a muzulmán áradat is erről tanúskodik.

Egyházunk vezetőiért ki fog imádkozni és böjtölni rajtunk kívül? Az ateisták, a liberálisok biztos, hogy nem! Cselekedjünk!

Jánossy Gábor

2017. augusztus

 

Stella Maris Alapítvány, 1539 Budapest, Pf. 638. www.tengernekcsillaga.hu

 

 

Imádkozzunk a családszinódusért

Beküldve: Imádság

A Magyar Kurir interjút közöl Erdő Péter bíborossal, a XIV. püspöki szinódus főrelátorával. A szinódus október 4-25 között ülésezik Rómában. Az interjuban szó esik a szinódus szerepéről, a mostani szinódusnak az egy évvel ezelőtt tartott szinódussal való kapcsolatáról, a szinóduson folyó munkáról, és a szeptember 8-án bemutatott Mitis Judex kezdetű apostoli levélről, amely a házasság semmisnek nyilvánításáért folyó egyházjogi eljárás reformját ismerteti. Az apostoli levél szövege itt olvasható.

Az interjút készítő felteszi Erdő Péter bíborosnak a kérdést, hogy a hívek mivel segíthetik a szinódus munkáját?

A válasz: "Azt javaslom, olvassák a Magyar Kurírt. És imádkozzanak a szinódus munkájáért."

Javasoljuk az alábbi imának a napi elimádkozását a szinódus előtt és alatt. És aki idegen nyelven is olvas, annak érdemes figyelemmel kísérnie a szinódus munkáját más sajtóorgánumokban is.

 

 

 

Ne legyen abortusz Magyarországon

Beküldve: Imaszándékok

Szűzanya üzenete U. Gyulának

Kicsinyeim, gyermekeim!

Szeretném szentnek látni az én Magyarországom gyermekeit! Kérlek benneteket, minden nap imádkozzatok 1 Miatyánkot, 1 Üdvözlégy Máriát, 1 Dicsőséget azért, hogy ne legyenek Magyarországon művi vetélések általi gyermekgyilkosságok. Édes gyermekeim, köszönöm, hogy hallgattok szavamra.

Megáldalak benneteket az Atya akaratából, a Szentlélek erejével és a Fiú szeretetével.

2017.04.07. Péntek